Készülődés a tavaszi magvetésre: Tippek és trükkök

Bár a hideg még mindig körbeöleli kertjeinket és még nem tűnik annyira távolinak a hó sem, egyesek már kezdenek hozzálátni a kerti munkákhoz. Az első magok elvetésére ez a legideálisabb időszak. De hogyan érhetjük el a legjobb eredményeket? Most kiderítjük!

A meleg-igény minden egyes növény esetében különbözik, vagyis egyeseket beltérben kell elültetni (tálcákban, dugványozókban vagy edényekben), másokat pedig védett helyre (hidegágy vagy fóliasátor) vagy éppenséggel szabadföldbe. Azonban bármit is ültetünk el akár beltérben akár kültéren, tudnunk kell, hogy milyen igényeik vannak a különböző növényeknek.

Magvetés melegben

Még ha kint még fagy is, jó ötlet lehet az első magvakat már a tél végén elvetni, hogy ezáltal még előrébb hozhassuk a betakarítást, biztosítva azt, hogy az összes mag elegendő fényt kapjon. A trópusi éghajlatról származó magvak különösen igénylik az ilyen jellegű gondoskodást. A tél végi magvetést leginkább a paradicsom-, padlizsán- és a begónia magvakkal kell kezdeni. Ne várjunk a jobb időre, a levegő felmelegedésére! A magvakat meleg helyiségben, egy többé-kevésbé fűtött keltetőbe ültessük el.
A gyorsan növekvő és csak kis számban telepített növények – melyek ráadásul nagy maggal is rendelkeznek – nehezen viselik az (át)ültetést, mint például a padlizsán, uborka, csemegeuborka, cukkini, dinnye, paradicsom.
A nevelőedényekbe ültessünk három vagy négy nagyobb magot – vagy éppen öt-hét kisebbet – és csak a legerősebb növényt tartsuk meg. A nevelőedények biológiailag lebomló anyagból (farost) készülnek, és közvetlenül belehelyezhetők a talajba.

Hogyan csináljuk?

A magvetés folyamata nagyon egyszerű, szó szerint akár gyermekjáték is lehet, hiszen a kicsik is élvezni szokták az apró magok elültetését, és élvezettel figyelik a kis növénykék előbújását, cseperedését.

• Készítsünk elő friss termőföldet, lehetőleg ne kerti talajt, abban ugyanis gyomok kezdeményei, vagy kártevő rovarok lehetnek. Használjunk zsákos termőföldet, általános virágföldet.
• Biztosítsunk megfelelő mennyiségű palántázóedényt. Ez lehet bolti palántázó tálca, de használhatjuk a jól bevált tejfölös poharat is. Hasznos, ha a keltető alja lyukas, így a felesleges víz távozhat.
• Az edényekbe halmozzunk földet, majd az adott zöldség igényeinek megfelelően ültessük el a magokat (az ültetési mélységet, magmennyiséget és egyéb információkat mindig megtaláljuk a magok csomagolásán).
• A palántázó edényeket állítsuk meleg, napfényes helyre, szükség esetén az edényt fedjük le átlátszó fóliával, hogy a talaj felmelegedjen. Az ültetvényt rendszeresen öntözzük! Mikor a magoncok kihajtottak, és már 3-4 levelet növesztettek, kiültethetjük őket a konyhakertbe!

Magvetés kültéri védett közegbe

Egyes növényfajokat korábban is el lehet vetni (cékla, sárgarépa, zeller, káposzta, saláta, petrezselyem, csonthéjasok, bab, retek, paradicsom, stb.), ha korai művelésre alkalmas fajtákat választ és ellátja őket hidegággyal vagy fóliasátorral. Nappal a műanyag- vagy üvegfedél összegyűjti a napsugarakat, ezáltal jelentősen megemelve a belső hőmérsékletet. Mindez elősegíti a növények növekedését és nagyjából két hetes előnyhöz juttatja a télálló zöldségféléket.
Ha fennáll az éjszakai fagy veszélye, védelmezzük a hajtásokat rizsszalmával.

Jó még a tavalyi?

Vásárlás előtt ellenőrizzük az otthoni készletet. Ha lejárt dátumú csomagolást találunk, akkor érdemes újat vásárolni, ugyanis a magok csírázóképessége fokozatosan csökken. Az üzletekben is ellenőrizzük a csírázás szavatosságát és a csomagolás állapotát. Az esetlegesen túl régóta készleten lévő, vagy szakszerűtlenül tárolt magok hiába olcsók, ha végül nem fejlődnek rendesen, nem hoznak bő termést, vagy ültetés után hamar elhalnak.

Vetőmag szalag használata

Hiába ügyelünk vetéskor az egyenletességre, az apró kis magvak, mint a sárgarépa, petrezselyem, de néhány virágfajta magja is a méretük miatt könnyen egy csomóba kerülhet. A magszalag segít, hogy a magok egyenletes távolságra kerüljenek, így nincs gondunk a ritkításra sem.

Vegyünk hazait!

A magvásárlás során célszerű a hazai klímára nemesített fajtákat előnyben részesíteni, ugyanis ezek bizonyos környezeti tényezőkkel, esetleg a kártevőkkel vagy a betegségekkel szemben is ellenállóbak lehetnek. Az egzotikus magokat ellenőrizzük, hogy a vetést követően beérnek-e, vagy a dísznövények kitelelnek-e.

Csíraképesség tesztelése

Sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat, ha az általunk fel nem használt vetőmagokkal elvégzünk egy csírázóképesség próbát, mielőtt elvetnénk a talajba. 
Egy lapos tányérba tegyünk egy sor vattát, majd arra papírszalvétát. Nedvesítsük be, majd magfajtánként 20 darab magot (megjelölve) helyezzünk a papírra. Ezt takarjuk le ismét egy szalvétával, és megint nedvesítsük be. Az egészet fóliával fedjük be, hogy megőrizze a nedvességet. Lehetőleg olyan magok kerüljenek egy csíráztató tálba, amelyeknek hasonló a csírázási idejük. Az idő letelte után ellenőrizzük a csírázási hajlandóságot. Ha ez ötven százaléknál kevesebb, akkor már ne használjuk fel. Ugyanezt az eljárást érdemes megtenni a saját magunk által fogott magokkal is. 

Az előkészületek után most itt az ideje, hogy elkezdjük saját tavaszi kertünket megteremteni. Látogassa meg webáruházunkat, ahol széles kínálatunkban megtalálhatja a legjobb minőségű vetőmagokat.